Korábbi és jelenlegi közszereplők meghívásával rendezték meg a soron következő Generációk fórumát, március 17-én. A program Békésen, a Verseny utcai Csillagházban, a „Remény-Híd” – Békésen élő hátrányos csoportok felzárkózása című projekt keretén belül került megrendezésre.
A Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymisszió által szervezett eseményen Patkás Rita és Surman László kérdezte a három békési vendéget.
Rácz Rezső bácsitól megtudtuk, hogy már 87 éves, nyugdíjas éveit éli. Békés város legöregebb cigány embere mesélt nehéz és küzdelmes gyermekkoráról, a régi „Párizsi” cigánytelepről. Bevallása szerint ő is itt szocializálódott. Ezek az évek meghatározták későbbi életét. Népes családba született, később ő maga is nagy családot teremtett maga köré, mint fogalmazta, legnagyobb örömére. Idősebb fejjel szerzett szakmát és érettségi bizonyítványt, hogy később több ízben is kisebbségi képviselőként, legjobb tudása szerint képviselje népcsoportját.
Antóni Pál 52 éves, ma is aktív izgő-mozgó embernek tartja magát. Szülei mezőgazdasági munkások voltak, s igen szerény körülmények közt nevelték négy gyermeküket. Nagyapja volt korábban az egyetlen békési cigány bíró. Pali különösen büszkén mesélt a legfiatalabb testvéréről ki Budapesten Gépészmérnöki Egyetemet, majd ezt követően Közgazdasági Egyetemet végzet.
Szomorúan mesélt maga tanulmányai lehetőségeiről. Úgy véli nem használta ki megfelelően képességeit, így állatenyésző szakmunkás lett. Ma már tapasztaltan, minden fiatalt arra buzdít, hogy minél tovább és többet tanuljanak. A megszerzett tudással nagyobb esélyük van az elhelyezkedést illetően a munkaerő-piacon.
Czinanó Tihamér 44 éves, négy gyermek büszke édesapja, a helyi kisebbségi önkormányzat alelnöke. Szép, gondtalan gyermekkoráról mesélt, felidézte emlékkel teli labdarúgó múltját. Büszke arra, hogy a magyar állam kötelezettségeinek eleget téve sorkatonai szolgálatot teljesített a magyar hazáért. Tihamér a közelmúltban felvételizett a Szent István Egyetemre szociálismunkás szakon.
Mindhárman egyetértettek abban, hogy a felzárkózás lehetősége a tanulás. Társadalmi kérdésekben rész eredményekről, apró előrelépésekről számolt be ki-ki a maga időszakából. A különböző korú vendégek egyetértettek abban is, hogy mind a két társadalmi csoportnak nagyon nagy türelemre van szüksége a másik fél irányában. Tihamér hiányosságainkat a lassabb gondolkodásban és a szorgalom hiányában látja. Egyben a csapat munka fontosságát hangsúlyozta. Pali a helyhez ragaszkodást, ahogy ő fogalmazott, a röghöz kötést látja problémaként. Rezső bácsi viszont úgy véli, nem veszik komolyan a kisebbségi önkormányzatot. Mind hárman elmondták, ők elsősorban magyar emberek, ezen belül a cigány kisebbség tagjai. A származás vonatkozásában, az identitást a kisebbségi kultúrát megtartva kell magyarként közösen összefogva, békésségben, egymás mellett élni minden magyar állampolgárnak.
Lakatos Gyula