ciganymisszios konzultacio2012.09.07_1_0

Manilai és indiai nyomornegyedekben dolgozó misszionáriusok tartottak előadást a zsinati székházban rendezett cigánymissziós konzultáción szeptember 7-én. A találkozó fontos célja volt a tapasztalatok megosztása a gyülekezetplántáló, evangélizációs szolgálatról és a szociális, társadalmi felemelkedést célzó tevékenységek együttműködéséről. A Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymisszióját Fábián Márk Tamás misszióvezető helyettes képviselte.

A 165. dicséret eléneklésével, imádsággal és áhítattal kezdődött a cigánymissziós konzultáció az MRE Zsinati Székházában. Dani Eszter az MRE Missziói Iroda vezetője Márk evangéliuma második részének első tizenkét versét idézte fel, amelyben Jézus meggyógyítja a bénát Kapernaumban. E történetben „áldozathozatal és kreativitás” figyelhető meg, hiszen „ez jellemző azokra, akiknek a szívében reménység van” – mondta Dani Eszter. Jézus – aki a leglehetetlenebb helyzetből is életet tud teremteni – cselekvése válasz volt a barátok hitére, akik megnyitották a tetőt, és leeresztették a bénát Jézushoz – és „azért vagyunk együtt, hogy erősödjön a hitünk. Hogy Jézus, látva a mi hitünket nagy dolgokat tegyen a cigányok között” – tette hozzá a Missziói Iroda vezetője.

Közös vízió

A székház üléstermében rendezett alkalom első előadója Corrie de Boer, az MMP (Mission Ministries Philippines) munkatársa volt. A szervezet a manilai nyomornegyedekben plántál holisztikus, azaz az élet minden területét (többek között az oktatást és az egészségügyet) érintő gyülekezeteteket. Ez a misszió nem csak abban nyilvánul meg, hogy keresztyén iskolákat indítanak, hanem például abban is, hogy a gyerekek jövőjét biztosítsák, így folyószámlát indítanak számukra.

A komplexitáshoz tartozik a számos munkahelyteremtő program is, emellett angol nyelvtanfolyamokat szerveznek, kisközösségeket hitellel támogatnak, illetve egészségügyi szolgálatot biztosítanak. Mindez tulajdonképpen egy egymást támogató közösség létrehozását segíti elő. A helyi vezetők kiképzése szintén a program része: egy közös víziót alakítanak ki a közösség számára. E misszió megteremtéséhez nélkülözhetetlen, hogy mindenki, aki szerepet vállal, megismerje a nyomornegyedben élők kultúráját, gondolkodásmódját, világszemléletét – hívta fel a figyelmet de Boer.

Az előadó utalt arra, hogy a filippínók és a magyarországi cigányság helyzete hasonló abban, hogy megtapasztalták az elnyomást, a szegénységet. „Istent nem csak az örök életünk érdekli, hanem a földi: meg akar minket szabadítani az elnyomás minden formájától, legyen az akár politikai vagy anyagi természetű” – mondta.

Drágagyöngyök Isten szemében

A szintén az MMP-ben tevékenykedő Chonabella Domingo a koragyermekkori keresztyén oktatási programot mutatta be. Ilyen program eddig a csak a középosztálybeli gyerekek számára volt elérhető Manilában, a nyomornegyedekben élő tanulók ennek a missziós szervezetnek a munkája nyomán részesülhetnek benne 1986 óta. „A gyermekek drágagyöngyök Isten szemében” – mondta. Domingo kifejtette, hogy az első hat év meghatározó a gyermekek számára mind az agy fejlődésének tekintetében, mind hitbeli szempontból: sokan, akik óvodás korukban ismerik meg az Urat, később is hűek maradnak.

Az általa bemutatott reformpedagógia egyik fontos része, hogy a gyerekekre egyéniségként tekintenek, akiket személyre szabottan, érdeklődésüknek megfelelően kell oktatni. A kicsiket játékokon keresztül, élvezetesen nevelik. A tanítás része a praktikus életre való felkészítés is: a helyiségekben például háztartási- és kézműves játszósarkok is rendelkezésre állnak. A misszió része, hogy nem csak a tanulók, hanem a szülők is részesei a programnak, számos előadást tartunk a számukra – mondta el Domingo.

Sorsfordulat

Arthur Thangiah, az indiai Sahaara nevű, a peremen lévők felé szolgáló missziós szervezet vezetője elmondta, hogy a „sahaara” szó reménységet jelent, ezért lett szervezetük mottója „az Istenbe vetett remény”. Thangiah megosztotta a nagyszámú közönséggel, hogy egy álma indította a missziós feladatra. Ennek a munkának a lényege, hogy azokat az embereket emelje fel, akiket kitaszít a társadalom. Példának említette azokat a gyerekeket, akiknek az édesanyja prostituáltként dolgozik, és ezek a gyerekek elhanyagolva, iskolakerülőként élnek. A program része, hogy e fiatalokat orvosi ellátáshoz, oktatáshoz, gyermekotthoni helyhez juttassák. Azért is fontos ez, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy az ilyen környezetben felnőtteknek ugyanez a sors juthat – mondta a misszió vezetője, aki több gyermek tragikus, majd a szervezet segítségével jóra fordult élettörténetét mutatta be.

Az utolsó előadó, Ron Seck a Community Health Evangelism (CHE) (Misszió az Egészséges Közösségért), nemzetközi keresztyén közösségfejlesztő hálózat Magyarországon szolgáló munkatársa ismertette misszióját. A hétszáz különböző evangélizációs szervezettel kapcsolatban álló közösség munkája gyakorlatilag a misszionáriusok kiképzése. Hogyan plántáljunk új gyülekezetet? Hogyan indítsunk oktatási programot? Ilyen és hasonló kérdésekre adnak választ mintegy harminc éve azzal a szándékkal, hogy holisztikus közösségeket teremtsenek. Ron Seck ezután szituációs játékokkal, a résztvevők bevonásával mutatta meg, hogyan épülnek egymásra a különböző projektek. Megtudhattuk, hogy amikor egy új közösségbe mennek, feltérképezik az alá- és felérendeltségi viszonyokat, a tagok anyagi és egészségügyi helyzetét, és a vezetőket keresik fel és kérik engedélyüket, hogy segíthessenek. Ez többek között azt jelenti, hogy megvizsgálják, ki mihez ért, és ennek alapján osztják le a feladatokat, ami a megélhetés segítése mellett a közösség építésére is szolgál.

Az előadások után a közönség kérdezhetett, a hallgatókat többek között az említettek gyakorlati megvalósítása, az ázsiai kormányok partnersége, a segítségnyújtás hátulütői (például a közösségben fellépő féltékenység) érdekelték.

Forrás: Reformatus.hu

Foto: MPE OCM

Bejegyzés megosztása

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: email
Email
Megosztás itt: linkedin
LinkedIn
Kapcsolódó bejegyzések