A jelenlegi járványhelyzet miatti korlátozások szinte mindenki számára kellemetlen helyzetet teremtettek. Nem mehetünk el mindenhova, nem tehetünk meg mindent, ami korábban természetes, magától értetődő volt számunkra. A vírus nem válogat, nem veszi figyelembe, hogy ki milyen származású, anyagi helyzetű vagy éppen végzettségű – vigyáznunk kell magunkra és egymásra!
Ebben a helyzetben azok is további korlátozásokat tapasztalnak, akik már amúgy is korlátozva voltak szabadságukban: a büntetés-végrehajtási intézetekben a fogvatartottak. A családtagok, kapcsolattartók nem mehetnek be hozzájuk személyesen, és a missziómunkások sem tarthatnak személyes jelenléttel istentiszteletet az érdeklődőknek.
Hálás vagyok – és biztos vagyok benne, hogy a fogvatartottak és hozzátartozóik is – azért, hogy a mai technológia és a rendelkezésünkre álló alkalmazások lehetővé teszik számunkra a videó „telefonáláson” keresztüli kommunikációt. Így, korlátozott mértékben ugyan, de van lehetőség a beszélőkre és az istentiszteletek megtartására is.
Hála az Úrnak azért, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek is nyitottak erre a megoldásra, és a fogvatartottak között is van rá érdeklődés. Az érdeklődő, nyitott szív számára nem fontos az alkalom formája, csak az üzenet, az Isten élő Igéje és az Ő Szentlelke. Márpedig Isten Szentlelke és az Ő Igéje nincs korlátozva, Ő mindig is kreatív volt abban, hogy elérje, megszólítsa az elveszett embereket.
Azok a missziósok tehát, akik korábban már engedélyt kaptak a bejárásra, és vállalták az online istentiszteletek megtartását, az érdeklődő fogvatartottaknak megtarthatják az istentiszteleti alkalmakat. Ebben az újfajta misszióban más szolgatársaim mellett én is részt veszek, és örömmel tapasztalom, hogy Isten Szentlelke így is megérinti a szíveket, megszólítja a lelkeket, és változást hozhat a leterhelt életekbe, hogy reményük legyen egy új élet kezdésére Istennel.
Adamik László