Közel száz fő jelenlétében tartották december 24-én, Tiszabőn az első éjféli misét a Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymisszió gyülekezetében.
„Mit is ünneplünk?” -tette fel a kérdést Surman László a tiszabői hívek részére, rögtön a mise elején. »Karácsony a kereszténység egyik legfiatalabb, s egyben egyik legnagyobb ünnepe is, amelyen Jézus születését, testet öltését üljük meg. Az ünnep Rómában keletkezett a 4. században (325 és 335 között). Bevezetésének célja az volt, hogy lezárja a Jézus Krisztussal kapcsolatos vitákat, és az istentisztelet eszközével népszerűsítse a niceai zsinat (325) határozatát, amely szerint Jézus Krisztus Isten is és ember is egyszemélyben. A választás azért esett december 25-ére, mert ellensúlyozni kívánták az e napon ünnepelt „legyőzhetetlen Nap” pogány ünnepét azáltal, hogy bevezették Krisztusnak, „az üdvösség Napjának” ünnepét. Minden keresztény jó szívvel, örömmel azonosulhat tehát azzal a szándékkal és céllal, hogy Karácsonykor az inkarnáció csodájára emlékezünk, és a nap Hősét, Jézust ünnepeljük« – idézte Telegdi Józsefet a lelkész.
„Tehát a Karácsony Isten szeretete az emberek iránt, mert abban nyilvánul meg, hogy az Ő egyszülött Fiát Jézust elküldte erre a földre. Így a Karácsony, december 24-e, az Isten emberek iránti szeretetének fizikai módon való megnyilvánulása. Hangzott az összegzés a prédikáció végén.
Lakatos Gyula, MPE OCM