GYAkran Ismételt Kérdések

Mit jelent az, hogy államilag nyilvántartott, bejelentett, tanúsítványt nyújtó képzés?

A képzés a Felnőttképzési Adatszolgáltatási Rendszerbe (FAR) bejelentett és nyilvántartott képzés. Minden olyan képzés sorolható ide, amely nem kapcsolódik szakmaszerzéshez. Azaz a tanfolyam végén megszerzett tanúsítvánnyal nem lehet képesítő vizsgára jelentkezni és ott szakképesítő bizonyítványt szerezni!

A képzés elvégzéséről a FAR rendszerből kinyomtatott tanúsítványt adunk. Bár ez nem tanúsít szakképesítést, de a képzés során elsajátított ismeretekkel és kompetenciákkal a sikeresen végzett résztvevők alkalmassá válhatnak bizonyos szakterületi munka és vállalkozói tevékenység végzésre is, amennyiben ezt jogszabály nem tiltja. A képzés szakmai/készségspecifikus tartalmát bemutató igazolást igény szerint kiadjuk. A képzés elvégzése és a FAR tanúsítvány megléte szakképesítő vizsgára való jelentkezésre nem jogosít.!

Mi az a Tanúsítvány?

A képzés elvégzéséről Felnőttképzési Adatszolgáltatási Rendszerből (FAR) kiállított tanúsítványt adunk, melynek birtokában lehet jelentkezni a felnőttképzőktől független vizsgaközpontokba szakmai képesítő vizsgára.

A felnőttképzőnek a vonatkozó jogszabály szerint az ügyfél kérésére képzés zárását követő 60 napig áll módjában a Tanúsítványt utólagosan kiadni. (11/2020. (II. 7.) Korm. rendelet a felnőttképzésről szóló törvény végrehajtásáról) Ezt követően a Pest Vármegyei Hivatal felügyelete alatt álló rendszerből nem lehet a képzés elvégzését igazoló dokumentumot (vagy annak másolatát) újból lekérni.

Szakmai képzések esetében a képesítő vizsgára bocsátás feltétele a Tanúsítvány megléte, vagyis az előírt elméleti és gyakorlati képzési tartalmak sikeres teljesítése. A képzés szakmai tartalmát bemutató igazolást igény szerint kiadjuk, amely azon túl, hogy igazol, segítheti a beszámítást más képzések esetében vagy munkakörökbe való beillesztést. Bizonyos (szabályozott) szakmák esetében csak képesítő bizonyítvánnyal lehet szakmunkát vállalni, vállalkozást indítani. A szabályozott szakmák listájáról, rájuk vonatkozó jogi előírásokról a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara információs portálján lehet tájékozódni (https://kavir.mkik.hu/), vagy az Iparkamara területi illetékességű (általában megyeszékhely) ügyfélszolgálatai adhatnak telefonos, illetve személyes megkeresésre teljes körű információt.

MI az a FAR?

Felnőttképzési Adatszolgáltatási Rendszer, amelyben a felnőttképző a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően az induló képzéseiről és azok résztvevőiről szintén előírt jogszabályok meghatározásai alapján (kötelezően!) adatokat szolgáltat. A képzéseinkhez használt dokumentumaink formailag és tartalmilag is ezeknek az előírásoknak megfelelőek, bennük a FAR-ral azonos adat és tartalom kerül rögzítésre. Erről tájékoztatást kap minden érdeklődő (lásd: Adatkezelési nyilatkozat dokumentumai) és a végleges jelentkezésének beküldésével hozzá is járul az adatainak tárolásához, kezeléséhez.

Mit jelent az, hogy államilag engedélyezett, programkövetelmény alapján szervezett, tanúsítványt nyújtó képzés?

Felnőttként szakmát iskolapadba ülés nélkül nem egyszerű szerezni. Alapszakmákat már csakis szakképző intézményeken keresztül tanulhatunk. Egyéb módon szakmai képesítő vizsgára felkészítő képzés formájában juthatunk szakmai végzettséghez. Ilyen képzéseket hirdetnek a különböző felnőttképző cégek, és azok csakis az illetékes miniszter által nyilvántartásba vett Programkövetelmény és a vonatkozó jogszabályok szerint Képzési Program alapján indíthatók. A Képzési Program mindig a felnőttképző saját tulajdona és a felnőttképzést szabályzó hatóság által elfogadott. A Programkövetelmény pedig tartalmazza a szakmai képzés bemeneti, tartalmi és kimeneti követelményeit, a képesítő vizsga megszervezéséhez szükséges feltételeket, azok követelményeinek és vizsgatevékenységeinek részletes leírását. Tehát a független vizsgaközpontokban e szerint a dokumentum szerint kell teljesíteni.

A tanfolyam elvégzéséről a Felnőttképzési Adatszolgáltatási Rendszerből (FAR) kinyomtatott tanúsítvánnyal lehet szakmai képesítő vizsgára jelentkezni független vizsgaközpontokba. A képzők általában ebben segítenek!

A szakmai képesítő vizsga tényleg vizsgaközpontban zajlik? Akkor a képzés végén miért kell záróvizsgáznom?

A szakképesítésre irányuló tanfolyamokon, ha a képzés sikeres elvégzésének feltételei teljesülnek, a Felnőttképzési Adatszolgáltatási Rendszerből (FAR) lekért tanúsítvány szerezhető. Az államilag engedélyezett, programkövetelmény alapján szervezett és részszakma megszerzésére irányuló képzések esetében a tanfolyam végén általában mindig, az államilag nyilvántartott, bejelentett tréningek esetében pedig nem feltétlenül van záróvizsga. Ez a képzési programokban meghatározott módon a tudásmérést igazolja és szükségessége esetén az adott képzési tájékoztatóban mindig olvasható.

A tanúsítvány nem ad szakképesítést! A tanfolyamokon tett záróvizsgák nem pótolják a szakképesítő vizsgát! A képesítő bizonyítvány megszerzéséhez a Tanúsítvánnyal egy, a képzőtől független vizsgaközpontban kell vizsgára jelentkezni.

FONTOS: Szakképesítő bizonyítvány szükséges a szabályozott szakmákban munkakör betöltéséhez, illetve vállalkozói tevékenység végzéséhez. A szabályozott szakmák listájáról, rájuk vonatkozó jogi előírásokról a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara információs portálján (KAVIR) tájékozódhat (https://kavir.mkik.hu/)

Mit jelent az, hogy államilag engedélyezett, részszakma megszerzésére irányuló, tanúsítványt nyújtó képzés?

Alapszakmákat csakis iskolarendszerben és szakképző intézményekben, részszakmákat pedig a szakképzőn kívül a felnőttképzők szervezésében megtartott képzéseken is el lehet sajátítani.

Szakképzőben ingyenesen, de hosszabb időtartamban és kötöttebb feltételekkel lehet tanulni. Ebben az esetben a képzés vizsgabizottság előtt szakmai vizsgával zárul.
A tanúsítványt adó részszakmai képzések ezzel ellentétben rövidebbek, szabadabbak, de tartalmukat tekintve azonos követelményekre épülnek. Ezek „fizetősen” kínált képzések. A képzés záróvizsgával zárul, ami nem azonos a szakképesítő vizsgával, bár tartalmában a képesítő vizsga követelményének megfelelő. A képzés elvégzésekor kapott tanúsítvánnyal lehet a felnőttképzőtől független vizsgaközpontban szakmai képesítő vizsgára jelentkezni.

Honnan kaphatok egészségügyi alkalmassági szakvéleményt?

Bizonyos képzések esetében a képzés megkezdésekor vagy legkésőbb a szakmai gyakorlat megkezdéshez szükséges egészségügyi alkalmasságot igazoló dokumentum, amelyet a résztvevőnek magának kell beszereznie, saját költségén. A szakmai alkalmassági vizsgálatot kizárólag Foglalkozás – egészségügyi Szakellátó intézmények végezhetik. A vizsgálat eredményéről Szakmai alkalmassági orvosi véleményt állítanak ki. Sem háziorvos, sem alapellátó foglalkozás-egészségügyi orvos nem állíthat ki ilyen orvosi alkalmassági szakvéleményt.

Foglalkozás – egészségügyi szakellátó intézmények listáját minden év februárjában a foglalkozás-egészségügyi szerv által frissítésre kerül és az aktuálisan érvényben lévőt a Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály ezen a linken elérhetővé is teszi: nnk.gov.hu

FONTOS: A listában szereplő intézmények nem mindegyike fogad magánszemélyeket, ezért célszerű a választott intézménnyel telefonon egyeztetni. A vizsgálat díjáról képző intézményünknek nincs információja, az aktuális összegekről szintén az adott (illetékes) szakellátó intézmény ad tájékoztatást.

Vonatkozó jogszabályok:
33/1998. (VI. 24.) NM rendelet
40/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet

Jelentkezésnél nem tudom, melyik végzettségbe illik be a legmagasabb fokozatú bizonyítványom. Segítenétek?

Sajnos, a jelentkezési lapon a végzettségi szintek megadását a FAR kéri, azzal a megfogalmazással, amit ott olvashatsz. Mivel mi nagyon kevés esetben kérjük be a bizonyítványokat, így rád van bízva, melyik lehetőséget jelölöd be az adatlapon.
Így tudod beazonosítani a legmagasabb iskolai szintedet:

• Végzettség nélkül: nincs meg a 8 befejezett osztály.
• Általános iskolai végzettség: 8 befejezett osztály.
• Középfokú végzettség és gimnáziumi érettségi (gimnázium): megvan a gimnáziumban szerzett (nappali, esti) érettségi bizonyítvány, azaz aki gimnáziumban (legyen az nappali, esti vagy dolgozók gimnáziuma) érettségi vizsgát tett, és nincs mellette államilag elismert szakma bizonyítványa, vagy a szakmáját nem az érettségivel egyidőben szerezte.
• Középfokú végzettség és középfokú szakképesítés (szakgimnázium, szakképző iskola, szakiskola): Ide tartozik mindenki, akinek van szakmája, de nincs technikusi szintű oklevele. Ilyen például:
– aki szakmunkásképző intézetben végzett (pl. 3 éves képzés), és szakmunkás bizonyítványt szerzett (pl. esztergályos, varrónő).
– aki szakiskolában vagy speciális szakiskolában szerzett szakmát, illetve az a szakközépiskolás, aki csak a szakmai vizsgát tette le, de érettségit nem szerzett.
– aki szakképző iskolában (új típusú 3 éves képzés) végzett, vagy szakgimnáziumban szerzett érettségi és mellé egy alapszakmát tanúsító bizonyítvány (de nem maradt ott 5. évre technikusnak).
Kulcsszó: Szakmunkás bizonyítvány vagy szakmai bizonyítvány (érettségi nélkül, vagy érettségi mellé szerzett nem-technikusi szakma).
• középfokú végzettség és középfokú szakképzettség (technikum): feltétele vagy velejárója az érettségi. Ilyen például:
– aki technikumban végzett (pl. az 1970-es, 80-as években az 5 éves képzés után kapott technikusi oklevelet), vagy szakközépiskola után szerzett technikusi minősítő bizonyítványt.
– aki érettségi utáni OKJ-s képzésben emelt szintű (54-es vagy 55-ös kezdetű kódú) szakképesítést szerzett.
– aki az új típusú Technikumok végzőse, aki 5 év után egyszerre kap érettségit és technikusi oklevelet.
Kulcsszó: Technikusi oklevél, emelt szintű szakmai bizonyítvány, érettségire épülő szakma.
• felsőfokú végzettségi szinté és felsőfokú szakképzettség (felsőoktatási intézmény): diploma
• felsőoktatási szakképzés (felsőoktatási intézményben szerzett mesterfokozat): az érettségi (középfok) felett áll, de az egyetemi diploma (alapképzés) alatti végzettség.
Pl: Aki elvégzett egy 2 éves egyetemi képzést (pl. gazdálkodási és menedzsment FOSZK), de nem ment tovább (vagy még nem fejezte be) a 3-3,5 éves alapképzést (Bachelor).

Segítő példák:

Ha nincs érettségid, de van szakmád, akkor a „középfokú végzettség és középfokú szakképesítés (Szakgimnázium, szakképző iskola, szakiskola)” pontot jelöld.
Van szakmád az érettségi mellé? – Ha érettségid van, de szakmád nincs, akkor a „Középfokú végzettség és gimnáziumi érettségi (Gimnázium)” pontot jelöld.
Ha a szakmád „technikusi” szintű vagy érettségire épült, akkor a „Középfokú végzettség és középfokú szakképzettség (Technikum)” pontot jelöld.

Dobbantó program

2020 szeptembertől a Szakképzési Híd programot a Dobbantó program és a műhelyiskolai képzés váltotta fel és a tanulók mellett a felnőttek felzárkóztatására is lehetőség nyílik a program kapcsán.

A Program keretében a szakképző iskola előkészítő évfolyamán alapkompetencia-fejlesztés történik, amelynek célja, hogy az alapfokú végzettséggel nem rendelkező, 16. életévüket már betöltött fiatalokat felkészítse a szakmatanulásra. Így ez a speciális képzési forma alternatív tanulási utat biztosít az általános iskolát el nem végzőknek az alapfokú végzettség és egy részszakma megszerzéséhez. A programban egyéni fejlesztéssel mentor tanárok segítik a tanulást, a képzés sikeres elvégzését.
Ezt követően a tanuló/képzésben részt vevő tovább léphet a műhelyiskolai képzésbe, ahol 6-24 hónap alatt részszakmát tanulhat. A szakmai ismeretek elsajátítása után államilag elismert alapfokú végzettséget és szakképesítést tanúsító bizonyítvány szerezhet, ami legalább egy munkakör betöltésére képesít.
További részletes leírás: https://ikk.hu/hirek/mar-a-felnottkepzesben-is-elerheto-az-ugynevezett-dobbantoprogram-

LEHET-E SZAKMUNKÁT VÁLLALNI A MEGSZERZETT TANÚSÍTVÁNNYAL?

A képzések elvégzéséről szóló tanúsítvánnyal való szakmunka végzésének és vállalkozás indításának lehetőségét a 34/2021. (VII. 26.) ITM rendelet szabályozza, valamint az illetékes területi kamara ad felvilágosítást mkik.hu.

A szabályozott – azaz a szakképesítést előíró – szakmákban a képzésünk elvégzéséről szóló tanúsítvánnyal nem, de a vizsgaközpontban megszerzett szakképesítő bizonyítvánnyal lehet szakmunkát vállalni. A szabályozott (szakképesítést előíró) szakmák jegyzékét a 34/2021. (VII. 26.) ITM rendelet tartalmazza.
A szakképesítést nem igénylő szakmák esetében a megszerzett tanúsítvány is elég a munkakör betöltésére, de érdemes pénzügyi szakembert megkérdezni a szakmunkás bérezés kérdéskörében, hogy ne érjen meglepetés a bérjegyzéked készhez vételekor. Ugyanis sok esetben csak szakképzettként illet meg a szakmunkáért kifizethető munkabér.

LEHET-E VÁLLALKOZÁST INDÍTANI TANÚSÍTVÁNNYAL?

A válasz röviden: igen, lehetséges, de a feltételek attól függnek, hogy az adott tevékenység képesítéshez kötött-e vagy sem.
A „tanúsítvány” (amelyet általában felnőttképzésben, nem iskolarendszerű képzésben állítanak ki) nem azonos az államilag elismert szakmai bizonyítvánnyal, diplomával vagy oklevéllel, de bizonyos esetekben elegendő a vállalkozás indításához.

Íme a részletes szabályozás és az útmutatás:

A vállalkozási tevékenység megkezdését és a képesítési követelményeket több jogszabály együttesen határozza meg:
• 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről: Ez rögzíti, hogy bizonyos tevékenységeket csak jogszabályban meghatározott képesítéssel lehet végezni.
• 34/2021. (VII. 26.) ITM rendelet: Ez a legfontosabb „lista”, amely meghatározza az egyes tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítési követelményeket. Itt tudod ellenőrizni, hogy az általad választott tevékenységhez (TEÁOR/ÖVTJ kód alapján) kell-e szakirányú végzettség.

HOGYAN DÖNTHETŐ EL, HOGY ELÉG-E A TANÚSÍTVÁNY?

A vállalkozás indításakor három kategóriába sorolhatjuk a tevékenységeket:

a) Nem képesítéshez kötött tevékenységek:

Számos tevékenység (pl. bizonyos tanácsadások, ügynöki tevékenységek, bizonyos szabadidős szolgáltatások) szabadon végezhető. Ebben az esetben a tanúsítvány csak egy „minőségi garancia” az ügyfeleid felé, de a hatóság nem kéri számon az induláskor.

b) Szakképesítéshez kötött tevékenységek:

Ha a jogszabály (a fent említett ITM rendelet) előírja a szakképesítést, akkor csak tanúsítvánnyal nem indítható a vállalkozás. Ilyenkor államilag elismert szakmai vizsgával (korábban OKJ, ma már szakmai képzés utáni akkreditált vizsga) kell rendelkezned.

Kiskapu: Egyéni vállalkozóként akkor is végezhetsz ilyen tevékenységet, ha te magad nem rendelkezel a képesítéssel, de alkalmazol valakit (vagy van olyan segítő családtagod), akinek megvan az előírt végzettsége.

c) Tanúsítvánnyal végezhető tevékenységek:

Léteznek olyan speciális területek, ahol a jogszabály nem ír elő állami szakképesítést, de a tevékenység jellegéből adódóan a szakmai felkészültséget igazolni kell (pl. egyes tréneri, coach vagy speciális jóléti szolgáltatások). Itt a tanúsítvány elegendő igazolás.

Hol található hivatalos tájékoztatás?

Ha biztosra akarsz menni, az alábbi forrásokat érdemes igénybe venni:

1. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Székhelye/Ügyfélszolgálata: A kamaráknak kötelező tanácsadást nyújtaniuk az induló vállalkozásoknak. Ott pontról pontra megmondják az ÖVTJ kód alapján, kell-e hozzá képesítés.

2. IKK.hu: Itt kereshetőek az egyes tevékenységi kódok és a hozzájuk tartozó képesítési minimumok.

3. Kormányablak: Az egyéni vállalkozás bejelentésekor a rendszer (és az ügyintéző) jelzi, ha az adott kód képesítéshez kötött.

4. Egyéni Vállalkozók Nyilvántartása (Webes Ügysegéd): Az online kérelem elindítás során a rendszer ellenőrzi a képesítési követelményeket.