Cigány Módszertani és Kutató Központot avattak Békésen

Új integrációs kezdeményezés született a napokban Magyarországon. A tudományos központ egyben egyházi missziós tevékenységre alapszik, célcsoportja a cigány társadalom. Magyarországon ilyen tekintetben egyedülállónak számító Cigány Módszertani és Kutató Központ ünnepélyes megnyitójára 2012. február 3-án került sor, Békés városában.

A Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymisszió fenntartása alá tartozó intézmény felavatásán részt vett a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárságának vezetője, Balog Zoltán képviseletében a minisztérium kabinetfőnöke, Ráczné Szabó Rita, Erdős Norbert, országgyűlési képviselő, a Békés Megyei Kormányhivatal vezetője, Izsó Gábor, Békés város polgármestere, valamint Pataky Albert, a Magyar Pünkösdi Egyház elnöke.

Durkó Albert, az Országos Cigánymisszió vezetője megnyitó beszédében kiemelte: „Nagy örömünkre szolgál, hogy Isten kegyelméből ezt az épületet birtokba vehetjük, és elindíthatjuk módszertani és kutató munkánkat is a cigányság körében.”

A Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság kabinetfőnöke köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a minisztérium valóban komolyan gondolja a Cigány Módszertani és Kutató Központtal való szoros együttműködést: „Államtitkárságunk egyedülálló módon azt a fajta koordinációt igyekszik megvalósítani, ami a nemzeti társadalmi felzárkóztatási stratégia mentén kell, hogy megvalósuljon. Ezt a koordinációt kormányzati és össztársadalmi szinten is meg kell valósítanunk. Ebben a bizonyos össztársadalmi vonatkozásban helyet kapnak olyan partner szakemberek, mint a Cigány Módszertani és Kutató Központ missziós munkatársai.”

Ráczné Szabó Rita kiemelte, hogy a szakemberekkel az államtitkárság olyan együttműködést tervez, amelynek folytán ismertté válhatnak a Központ tereptapasztalatai, az inkoherenciák.

Járóka Lívia, Európai Parlamenti képviselő video-üzenetben biztosította támogatásáról a Cigány Módszertani és Kutató Központ vezetését: „Nagy örömömre szolgál, hogy a baptista, az evangélikus, a metodista, a pünkösdi és a református felekezetek kiemelt figyelmet fordítanak a mély szegénységbe süllyedő magyar cigányság megsegítésére. Hiszen a megélhetési gondokkal és társadalmi kirekesztettséggel küzdő legszegényebb embereknek van elsősorban szükségük a szeretet üzenetére, az emberi méltóságra épülő lelki iránymutatásra. A cigányság nagy többségét sújtó nyomor, a sokszerű gazdasági szerkezetváltással egy időben megindult gazdasági és lelki elszegényedés pedig súlyos akadályát képezi a közösségépítésnek. Kizárólag az anyagiakra alapozva, azonban nem lehet a méltóságra és szeretetre épülő öntudatos közösségeket kialakítani. Egyedül a méltóságában és lelkiségében megerősödött ember képes arra, hogy a társadalom hasznos tagjává váljon, és magának és másoknak is megteremtse a boldoguláshoz szükséges körülményeket. Számtalan nagyszerű példa bizonyítja, hogy az egyházak képesek megfelelni ennek a kettős kihívásnak: egyidejűleg tudnak szociális támogatást, és lelki táplálékot biztosítani; az e világi egzisztenciát segíteni és a szeretet üzenetét is hirdetni.”

Izsó Gábor, Békés város polgármestere örömét fejezte ki, hogy Békés adhat otthont az országos jelentőségű központnak: „Nagy örömünkre szolgál, hogy a Pünkösdi Gyülekezettel együtt tudunk dolgozni a cigánymisszióban és a város szociális elképzeléseinek a feldolgozásában. Látjuk, hogy évről évre eredményesebb a munka. Tapasztaljuk, hogy egyre több embert tudnak bekapcsolni a hit által is a közös munkába. A város összlakossága is látja tevékenységük hasznát.”

Erdős Norbert, országgyűlési képviselő köszöntőjében kifejtette: „Nagy öröm az számunkra, hogy önök tehetnek valamit azért, hogy a magyar-roma kérdés jobb legyen. Én is csak megerősíteni tudom, hogy Békés városában a magyar-roma viszony nagyon jó az ország más pontjaihoz viszonyítva.” A Békés Megyei Kormányhivatal vezetője szerint ugyanez a jó viszony elmondható az egész megyéről is.Az ünnepélyes szalagátvágást, a Cigány Módszertani és Kutató Központ felavatását szakkonferencia követte, „Az integrációs források hatékony felhasználása” címmel, melyen előadást tartottak, dr. Hecker Róbert, a Cigány Módszertani és Kutató Központ tudományos főmunkatársa, Csepeli György, az ELTE Társadalomtudományi Karának egyetemi tanára, Nagy Balázs, az Európai Szociális Alap Uniós Programigazgatója, Dósa Valéria, roma foglalkoztatás-szervező, valamint dr. Ulicska László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság stratégiai főosztályvezető-helyettese.A résztvevő szakemberek, érdekeltek, egyházak képviselői délután szekció üléseken is tájékoztatást kaptak a jelenlegi pályázati lehetőségekről, cigány területen tevékenykedő intézmények tapasztalatairól. Amint azt Szentesi Zoltán, a Cigány Módszertani és Kutató Központ igazgatója megfogalmazta: „Az a reménység van bennünk, hogy a Központ munkája olyan tartalmat, döntéseket, új működési formákat fog hozni, amelyek hozzásegítenek mindannyiunkat ahhoz, hogy hatékonyan, minden eszközt megragadva tudjuk segíteni a cigányokat a felzárkózásban, a kibontakozásban, hogy emberi méltóságukat megfelelő színvonalon megélhessék, és hasznos tagjai lehessenek a társadalomnak.”

A szakkonferenciára elkészült a Cigány Módszertani és Kutató Központ első kiadványa is, „Tanuljunk cigányul” lovári nyelvtankönyv, melynek szerzője Mohácsi Anikó. Mohácsi Anikó lovári nyelvtankönyve, a MPE OCM és a Cigány Módszertani és Kutató Központ épületátadásának és az I. Szakkonferenciának a video- és hanganyaga, az előadások jegyzetei elérhetők az MPE OCM központban: 5630 Békés, Verseny utca 7.