Cigánymissziós konferenciát tartottak Sepsiszentgyörgyön

Cigánymissziós konferenciát szervezett az Erdélyi Református Egyházkerület és a Diakónia Keresztyén Alapítványának sepsiszentgyörgyi fiókszervezete a sepsiszentgyörgyi Írisz Házban május 28–29-én. A konferencia célja, amelyen hazai és külföldi előadók egyaránt részt vettek, nem csak helyzetfelmérés volt, hanem konkrét lépéseket is sürgetett, amelyek az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsa, valamint közgyűlése elé kerülnek.

Szegedi László generális direktor május 28-án tartott bevezető áhítatában az Apcsel 3,1-10 alapján hirdette az igét, hangsúlyozva, hogy az egyházban minden cselekedetünk a Szentlélek munkája. Arra keressük a választ, hogy a református egyházra is jellemző tehetetlenségből hogyan tudunk kimozdulni. Gyakran azért nem tudunk bizonyos kérdésekkel bármit is kezdeni, mert nincs hitünk hozzá. A társadalom szélén élőknek nincs önbecsülésük, megvetik őket, saját magukon és családjukon kívül kerülnek, ami még szomorúbb, hogy sajnos gyakran az egyházon kívül is kerülnek. A vallások, a tudomány, közigazgatás kapujában számtalan ember várja, hogy kérdéseit megválaszolják. Az embereket önmagukhoz kell visszavezetni, emberi méltóságukat kell visszaadni. Ahhoz, hogy embereket Istenhez tudjunk vezetni, ki kell lépnünk a falak közül…

Durkó Albert, a Magyarországi Országos Cigánymisszió vezetője A cigánymisszió létjogosultsága és célja címmel tartott előadást. Elmondta: a szervezet nehéz helyzetből indult, sok bukáson van túl. „Sokszor úgy tűnt, hogy mindent elveszítünk, lenullázódott a munkánk, úgy tűnt, hogy véget kell vetni ennek, Isten mégis felemelt, új reményt, erőt adott a továbbvitelre.” Az előadó bevallotta, sokszor belefárad a cigánymissziós munkába, feladná, egyszerűbb lenne lelkészként dolgoznia egy gyülekezetben, de nem tud lemondani a küldetéséről, mivel úgy véli, a cigányságra is áldást ad Isten. Az országos cigánymisszió 1996-ban alakult meg Magyarországon elsőként, azóta több száz helyen jelen vannak és dolgoznak. Egy nagy csőd, teljes lenullázódás után Isten csodát tett: 30 alkalmazottjuk volt, folytatták a missziós munkát, és egy éven belül felépült a ma is működő rendszer, amelynek alkalmazottainak száma meghaladja az ezret – emlékezett vissza Durkó Albert. „Ahogy viselkedünk a cigányokkal, egyházként, családként, pedagógusokként, egyénenként, ugyanazt kapjuk vissza” – jelentette ki az előadó, majd rámutatott: nemcsak a többségi társadalomnak, hanem a cigányoknak is előítéleteik vannak egymással szemben és a társadalom felé.

„A gettó a fejekben van. Dupla fala van, amelyet mi és a cigányok építünk. Ha ezt le akarjuk rombolni, mindkét félnek dolgoznia kell. Nem lehet úgy hozzáállni, hogy csak a cigányok változzanak meg, mindkét oldalról kell a falat bontanunk” – fejtette ki. a szervezet együttműködik a protestáns cigánymissziós fórummal, együtt akarnak megoldásokat találni, vannak közös kiadványaik, rendezvényeik, újságjuk. Érzékenyíteni akarják a gyülekezeti tagokat, hogy lássák, milyen munka folyik a cigányok között. „Feladatot kaptam Istentől, hogy odaforduljak a cigány emberhez, mert ő is Istennek a teremtménye, tele van értékkel, benne is sok áldást, lehetőséget rejtett el Isten. Nem értéktelenebb nálam, nem kell felzárkóztatnom, hanem odafordulok hozzá Isten kegyelméből, és bemutatom neki Krisztust és az evangéliumot. A hit, amely ezáltal megfogan a szívében, Krisztushoz zárkóztatja fel” – hangsúlyozta a misszióvezető. Hozzátette: a parton álló csónakkal, hívogatással nem lehet halat fogni. Ahhoz ki kell evezni, ki kell vetni a hálót. Ebben van az egyházak lehetősége, hogy kimenjen a cigányok közé, és ott hirdesse az evangéliumot…

A képek és a cikk forrása (a teljes cikk ott olvasható el): Erdélyi Református Egyházkerület honlapja