Huszonöt év Isten kegyelméből

„Tetszik Istennek, hogy a cigányok olyanok legyenek, akik elől vannak, akik példát adnak, akire mindenki felnéz” – hangzott el azon az ünnepi konferencián, amelyen az ötven évvel ezelőtt elsőként megrendezett Roma Világkongresszusról, valamint a Magyar Pünkösdi Egyház Cigánymissziójának 25. évfordulójáról emlékeztek meg a résztvevők.

„Minden hála és köszönet Istené, mert noha rengeteg vihart éltünk meg, és sok nehézségen is keresztül kellett mennünk, de mindeddig megtartott és megerősített az Úr, és hiszem, hogy ezután is ezt fogja tenni. Isten különleges módon hajol le a cigány néphez, egy nagy ébredési hullám fog elindulni közöttük, és nem csak Magyarországon, hanem szerte Európában. Tizenévvel ezelőtt 3250 gyülekezetbe járó cigány embert találtunk, de akkor Isten azt mondta, hogy ez a szám egy mag, és ez a mag, ha el van vetve, akkor százszoros termést hoz. Hiszem, hogy eljön az idő, amikor 325 000 megtért cigány ember lesz, és ezt hirdetem. Ha Isten valamit megmondott, akkor az nála már megvan, úgyhogy arra készülünk, hogy a nagyszámú cigány embert hogyan fogjuk majd tudni kezelni és megtartani” – emelte ki ünnepi köszöntőjében Durkó Albert, a misszió vezetője. Mint fogalmazott, ezért kötnek megállapodásokat egyetemekkel, dolgoznak együtt önkormányzatokkal, és mindenkivel, aki ezért az ügyért tenni akar.

„Hisszük, hogy nagy tömeg lesz, amelynek szüksége lesz segítségre, ahhoz, hogy felépüljenek. Ha valaki megtér, már nyitott arra, hogy változzon az élete. Nekünk Isten királyságát kell képviselnünk ott, ahol vagyunk, és ez elsősorban azzal jár, hogy elfogadjuk magunkat olyannak, amilyenek vagyunk, de ne csak elfogadjuk magunkat, hanem lássuk a mi küldetésünket, elhívásunkat, amire Isten küld bennünket. Mi az Ő országának a polgárai és követői vagyunk, és ez azzal jár, hogy hűségesek legyünk azon a helyen, ahová állított bennünket. Azt látom, hogy cigányok tömegei vetik alá Isten királyságának magukat, és becsületes szakmunkások, politikusok, orvosok lesznek, és az élet minden területén ott lesznek, és tudják képviselni azt az örömüzenetet, azt a hitvallást, ami stabillá teszi az embert, a családot és a nemzetet” – fogalmazott Durkó Albert.

A misszió mára több mint háromszáz településen van jelen, napi szinten szociális, munkaerőpiaci szolgáltatásokkal, illetve oktatási és hitéleti tevékenységgel.

Dr. Takács Árpád, a Békés Megyei Kormányhivatal vezetője szent vállalásnak nevezte a misszióban folyó munkát, és külön köszönetet mondott azért, hogy a szervezet munkatársai a járványügyi védekezésben is részt vettek.

„Ennek a helynek is van egy szelleme, mert itt valódi misszió folyik, és olyan vállalásokat végeznek a munkatársak, amely 25 évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna. Ennek a missziónak az erénye a lelkesedés, a felelősség vállalása, a helyzethez való alkalmazkodás, és az alkotás vágya. Az elesettek támogatását tűzték zászlajukra 25 évvel ezelőtt, de közben hitéleti, kulturális, foglalkoztatási kérdésekkel is foglakoztak.”

Sztojka Attila, a roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos a világkongresszusra is visszaemlékezett. Mint mondta az eseményt megelőzően, a világ bár tudta, hogy létezik egy közösség, de nem gondolta, hogy ez nemzetiségként is működhet. Véleménye szerint a békési központú országos misszió nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az emberek az alapértékeket is meg tudják őrizni.

„Ma az értéksemlegesség egyre divatosabbá válik, szakítunk egyes dolgokkal, mert a közösségi érdek felett helyezkedik el az egyén individualizmusa. Ott tartunk, hogy ma már az alapértékek hangsúlyozása nem feltétlenül népszerű, és mi érezhetjük magunkat kellemetlennek, ha ezektől nem engedjük magunkat elvonatkoztatni. A cigánymissziónak az is egy fontos küldetése, hogy az alapértékeit hogyan tudja megőrizni. Ha a világtörténelmet megnézzük, látjuk, hogy csak azok a szervezetek tudtak megmaradni, amelyek ebben a kérdésben eltántoríthatatlanok voltak.”

Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár előadásában egyebek mellett arról is szólt, hogy felére csökkent a munkanélküliek száma a cigányság körében.

„Ami az Úr nevét dicsőíti, azért érdemes dolgoznunk a közigazgatásban is. Mi téglából építkezünk, a téglák pedig olyan programok, amelyek nem a mi fejünkből pattannak ki, hanem valójában a terepről jönnek. Az elmúlt években nagymértékben csökkent a munkanélküliek száma a cigányság körében, kilencven százalék felett van a gyermekek beíratása az óvodákba, és az őket érintő szegénység is kevesebb mint felére csökkent. Sikerült egy szemléletbeli váltást is elérni a cigányság körében.”

Surman László missziós igazgató, lelkész számtalan csodáról tudott beszámolni az elmúlt 25 évből.

„A cigányok régen is, akár most, éhezték a szeretetet, és akarták érezni, hogy ők is fontosak, hogy Istennek gondja van rájuk, hogy jót tervezett felőlük. A megtérés után már nem úgy gondolkozom, hogy nincs jövőm, hanem elhiszem, hogy Isten jó, és terve van velem. Ez a változás, ami képes a nemzeteket kiszakítani azokból a determinációkból, amiket szét lehet, és szét kell feszítenünk. Megszámlálhatatlan csodáról tudunk beszámolni, amikor valaki megtér, új életre kel.”

A csodák sorát Berki András misszióvezető helyettes is folytatta előadásában.

„Sokan írástudatlanként érkeztek a gyülekezetekbe, de hangos Bibliákat kaptak, és egyszer csak azt vettük észre, hogy növekszik bennük az ismeret, mondják az Isten Igéjét. Akik korábban csak szótagolva olvastak is, egyre inkább elkezdték olvasni az Igét, hogy valami személyeset mondjon nekik Jézus, és egyszer csak folyékonyan elkezdtek olvasni.”

A misszió tevékenységében fontos szerepe van a SZERETETPONTOKNAK, amelyek működéséről Péter Pál, az MPE OCM Zákányszéki Gyülekezet lelkipásztora számolt be.

„Az általunk működtetett SZERETETPONTOKON készek vagyunk odaállni, és segítséget nyújtani. Ott vagyunk, ha szükség van ránk. A segítségnyújtás után tudunk beszélni arról, hogy valójában Isten az, aki bennünk él, és sokszor ezt követően jelentkeznek a gyülekezetbe az emberek.”

Az ifjúsági munkáról, a civilek és a vallási közösségek szerepvállalásáról Rézműves Miklós, az MPE OCM Nyírvasvári Gyülekezet lelkipásztora számolt be.

„Sajnos nagyon sok fiatal van, aki előtt nincs jövőkép. Mi az ifjúsági alkalmainkon szeretnénk megerősíteni őket abban, hogy érdemes élni, előremenni, tanulni, és apának, édesanyának lenni. Az egyik legfontosabb feladatunk, hogy egy olyan képet fessünk fel a fiatalok előtt, amibe bele tudnak kapaszkodni, és meg kell teremtenünk annak a lehetőségét, hogy találkozzanak Jézus Krisztussal.”

 Az oktatás ügyéről Patkás Rita oktatási és képzési igazgató tartott előadást.

„Munkánk során nem csupán a saját épületünket, hanem a társadalmat szeretnénk építeni, ami lehet egy előszobája Isten országának. Magyarország nyolc megyéjében 139 gyülekezetben, és az egyéb szolgáltatásokkal együtt 353 településen vagyunk jelen. Misszióként az a meggyőződésünk, hogy ott kell lennünk a gyermekek, a családok és a pedagógusok lelki épülése mellett is. Ezt missziós munkatársak és családi mentorok közreműködésével tudjuk vállalni. Emellett örülünk annak is, hogy az intézmény vezetése kulcsfontosságúnak tartja a tehetséggondozást is, így kimagasló eredményekről is be tudunk számolni a különböző területeken.” – hangzott el az előadásban, amelyből azt is megtudtuk, hogy a közösségi házaknak is komoly szerepe van a diákság életében.

A Segítő Szolgálat egyik alappillére a missziónak. Fazekas Hajnalka, a szolgálat vezetője az elmúlt 12 év munkájáról adott tájékoztatást az ünnepség résztvevőinek.

„Országosan tíz megyében és Budapesten vagyunk jelen szociális szolgáltatásainkkal, a házi segítségnyújtás 106 településen működik jelenleg 6250 fő ellátottal, és jelenleg több mint 8000 ellátottnak biztosítunk szociális étkezést, valamint 2012-től működtetjük a pszichiátriai betegek közösségi ellátását, 2018-tól új pályázati lehetőségként pedig tudjuk biztosítani a fejlesztő foglalkoztatásokat a pszichiátriai betegek részére.” A misszió munkatársai továbbra is a reménységet tartják munkájuk fő hajtóerejének. Azt a reménységet, amely meggyógyítja a betegeket, felemeli a legkisebbeket, és hirdeti, hogy az utolsókból is lehetnek elsők.

Dr. Szilágyiné Morár Ildikó