Jézus és a börtön

A börtönökben lévő emberekről sokaknak az a véleménye, hogy „megérdemlik”, vagy „nem elég a börtön”. Nyilván – főleg emberi szemszögből nézve – a többség „megérdemli” a büntetését. Azon érdemes azért elgondolkodni, hogy ha mindenki azt kapná, amit megérdemel, akkor már nem élne ember a Földön, hiszen Pál apostol azt írja a Rómabeliekhez írt levele 3. fejezetében: „Mert nincs különbség, mivel mindenki vétkezett, és nélkülözi Isten dicsőségét.” De az a jó, hogy nem itt fejeződik be az üzenete, hanem így folytatja: „Isten ingyen igazít meg az ő kegyelméből a Krisztus Jézusban lett váltság által.”

Jézusnak is volt mondanivalója a börtönről, amit a Máté evangéliuma 25. fejezetében olvashatunk: „… börtönben voltam, és eljöttetek hozzám. Akkor így válaszolnak neki az igazak: Uram, mikor láttunk téged… börtönben, hogy elmentünk volna hozzád? A király így felel majd nekik: Bizony mondom nektek, valahányszor megtettétek ezeket akár csak eggyel is az én legkisebb testvéreim közül, velem tettétek meg.” Úgy gondolom, Jézus komolyan örül annak, amikor az ő szolgái meglátogatják a börtönökben lévőket.

Így történt ez október 28-án is, amikor szokás szerint meglátogattam a Békés Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben azokat a fogvatartottakat, akik érdeklődnek Isten iránt. Most két csoport volt, egy férfi és egy női. Mindkét csoportban énekléssel kezdtük az alkalmat, majd miután lehetőséget adtam kérdések feltevésére, Isten Igéjéből fölolvastam a Máté 14,22-33 részt, amikor Jézus a tengeren jár, és Péter is oda indul hozzá, de amikor a hullámokra néz, süllyedni kezd. Ez a szakasz és Jób története alapján arról beszéltem nekik, hogy nem akkor van baj, amikor viharok, hullámok, nehézségek, megpróbáltatások jönnek az életünkbe, mert azok mindenkinek jönnek. A baj ott kezdődik, amikor levesszük a szemünket Istenről és Jézusról. Akkor belesüllyedünk a bajok tengerébe, és el is veszhetünk. De mindig jó Jézushoz kiáltani: „Uram, ments meg!” Ő készen áll arra, hogy a hullámok fölé emeljen minket.

(A kép csupán illusztráció, nem az említett eseményen készült.)