(1951–2020)
„Ama nemes harczot megharczoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam: Végezetre eltétetett nékem az igazság koronája, melyet megád nékem az Úr ama napon, az igaz Bíró; nemcsak nékem pedig, hanem mindazoknak is, a kik vágyva várják az ő megjelenését.” (2Tim 4,7-8).
Van úgy, hogy nehéz szavakat találni egy-egy élethelyzetben. Ez az élethelyzet most ilyen, még akkor is, ha tudjuk, hogy „Boldogok a halottak, a kik az Úrban halnak meg mostantól fogva.” (Jel 14,13).
Balogh Géza lelkipásztor élete, munkássága példamutató volt. Több gyülekezetnek alapító pásztora, szolgálta az elesett, nehéz sorsú cigány és nem cigány embereket. Munkásságának legfőbb célja az volt, hogy minél több embert megnyerjen Krisztusnak.
Sokszor emelte fel a hangját azok érdekében, akiknek erre nem volt lehetősége. Hitte, hogy alakítója és része lehet annak a missziómunkának, amelyet a Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymisszió zászlajára tűzött, hogy megtér és újjászületik 325.000 cigány ember, akiknek az életét Isten, áldássá formálja már itt, ebben a földi hazában.
Fontos üzenetként forgatta szívében Ezékiás király élettörténetet, amit saját életére nézve is példaként vett és gyakorolt. (2Kir 20).
Géza testvérünk 69 évet töltött földi porsátorában. Emlékét szívünkben megőrizzük.
Balogh Géza lelkipásztort a Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymisszió saját halottjának tekinti.