Szociológiai kutatás mutatja ki a megtért cigányok életváltozását

– Vajon milyen fogadtatása lesz a társadalomban?

Cigánymissziós mozgalmak hatása Magyarországon című könyvét mutatta be 2015. április 23-án, Budapesten a Cigány Módszertani és Kutató Központ. Gyetvai Gellért és Rajki Zoltán társszerzők műve több mint két éves szociológiai kutatás, terepmunka eredménye, melyből kiderül, hogy 20 000 feletti a magyarországi megtért cigány emberek száma, hitközösségbe kapcsolódásukat pedig életváltozás kíséri.

Sokszínű érdeklődés

A Párbeszéd Háza biztosított helyszínt a Cigánymissziós mozgalmak hatása Magyarországon című könyvbemutatónak és szakmai konferenciának, amelyen rendkívül sokszínű publikum vett részt. Érdeklődésüket fejezték ki részvételükkel a társadalomtudomány szakemberei, lelkészek, politikusok és jogvédők, átlagemberek, egyetemi professzorok és hallgatók, pedagógusok és statisztikusok, cigányok és nem cigányok, mind egyenrangú tagjai a magyar társadalomnak.  

A Cigány Módszertani és Kutató Központ (CIMOK) által szervezett konferencia védnökségét a Magyarországon Élő Nemzetiségek Jogainak Védelmét Ellátó Biztoshelyettes, Dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet és az ALIANSZ Magyar Evangéliumi Szövetség elnöke Szeverényi János vállalták. A rendezvény házigazdájaként H. Kovács Judit, CIMOK igazgató vezette le a szakmai napot, melyre a Magyar Pünkösdi Egyház elnöke Pataky Albert kérte Isten áldását.

Első előadóként az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárságának helyettes államtitkára Langerné Victor Katalin fejezte ki a kormányzat elismerését a cigánymissziós munka iránt, valamint az egyházak szerepéről és az együttműködés lehetőségéről beszélt a felzárkózási folyamatokban.

Szemléletváltozásra van szükség!

A Cigánymissziós mozgalmak hatása Magyarországon című könyv alapjául szolgáló kutatás kezdeményezője, Durkó Albert, a Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymisszió vezetője, a CIMOK alapítója, előadásában a cigányok felé kapott elhívásáról, a pünkösdi cigánymisszió fejlődéséről beszélt, kiemelve a hit ereje által tapasztalt pozitív, teljes életváltozásokat a cigányság körében is. A misszióvezető hangsúlyozta, hogy az égető társadalmi problémák megoldásához az előítélet két oldalról épített falait két oldalról kell bontani. „Szemléletváltozásra van szükség! Nem felemeljük a cigányságot – hisz felemelni csak Isten tud –, hanem odafordulunk hozzá, hiszen ugyanolyan, mint bármely más Isten által teremtett nép a földön” – magyarázta Durkó Albert, aki a társadalomtudomány eszközeivel kívánta bizonyítani, hogy az Evangélium által megváltozott cigányok integrálódnak, hasznos tagjai lesznek a társadalomnak.

Kimutatható pozitív társadalmi változás

A kutatás vezetője Gyetvai Gellért részletesen mutatta be a kutatás tárgyát, eredményeit, összegezve, hogy több mint 20 000 megtért cigány emberről beszélhetünk Magyarországon. 169 protestáns gyülekezetben, 6500 személyt érintve, 1100 visszaérkezett kérdőív kiértékelése után állapítható meg a cigánymissziók rendkívül dinamikus fejlődése és megkérdőjelezhetetlen pozitív hatása az egész társadalomra nézve.

Elismerően beszéltek a szociológiai kutatásról a könyv lektoraiként Csepeli György, az ELTE egyetemi tanára, valamint Szuhay Péter szociológus, a Néprajzi Múzeum gyűjteményvezető muzeológusa, akik az etnikai jelleg problémakörében is kifejtették szakmai véleményüket. Előadást tartottak még a plenáris és szekció üléseken Kocsis-Nagy Zsolt, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője, Bakay Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház cigánymissziói referense, Landauer Attila kisebbségkutató, Szentesi Zoltán a Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymisszió bibliaiskolájának vezetője, Rövid Irén, a Pécsi Egyetem PHD hallgatója, dr. Futó Péter, a Corvinus Egyetem címzetes egyetemi tanára, Serafin József, a Baptista Szeretetszolgálat módszertani igazgatója, valamint Báder Iván, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Társadalomtudományi és Romológia Tanszék főiskolai tanársegédje.   

A magyarországi cigánymissziók pozitív hatása tehát kimutatható, azonban több kérdés is nyitva maradt a szakmai konferencia zárásával is, melyek közül talán az egyik legfontosabb: Milyen fogadtatása lesz mindennek a társadalom egészében?

Patkás Rita

***

Szemelvények a Cigánymissziós mozgalmak hatása Magyarországon című könyvből

„Cigány-cigányság – mennyi érzelem tolódik fel e szavak olvasása, hallása kapcsán. Beidegződések, sztereotípiák, vélt vagy valós sérelmek és legfőképpen előítéletek. Látunk, hallunk valamit a média által közvetített, erősen torzított képből és messzemenő következtetéseket vonunk le úgy, hogy nem is ismerjük ezt a népcsoportot…

…Amikor 2012-ben a Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymisszió megalapította a Cigány Módszertani és Kutató Központot, vállalásának komolyságát azzal is alátámasztotta, hogy azonnal útnak indította első szociológiai kutatását, „A keresztény cigányközösségek szociológiája” címmel.

Reményeink szerint ez a mű, amit kezében tart a Kedves Olvasó, hozzájárul ahhoz, hogy más szemszögből is képet kapjon a cigányság mai magyarországi helyzetéről, tájékozódjon az egyházak cigányok között végzett munkájáról, az Evangélium által elért életváltozásokról. Bár ennek valós eredményéről ez a kutatás a téma nagysága miatt most csak ízelítőt ad, következő vizsgálatok a tudomány eszközével bizonyíthatják majd, hogy az Evangélium által megváltozott cigányok integrálódnak, hasznos tagjai lesznek a társadalomnak.”

Durkó Albert, MPE OCM misszióvezető

 „Nagyjából 60 éve, az először csak egy-egy különleges küldetéssel rendelkező személy által elindított lokális misszió, mára az országot szinte teljesen lefedő, s nem csupán hitéleti tevékenységet végző, több hálózatból álló rendszerré nőtte ki magát. Az időbeni, térbeni, és az életformában történt változás ma már szükségessé teszi, hogy mérjük ezt a változást…

…Értékesebbek annál a cigányok, hogy számokban beszéljünk róluk, és nem akarunk elfogultak lenni a saját világnézetünkkel sem, de látjuk, hogy jelentős változás zajlik azoknak az embereknek az életében, akik elfogadják Jézus Krisztust személyes megváltójuknak, és csatlakoznak egy keresztény közösséghez.

Ebből a tényből kiindulva hívtuk segítségül a társadalomtudomány módszertani eszközeit, amely lehetővé teszi, hogy mindenki számára egyformán érthető mutatókkal is mérjük ennek a változásnak az irányát, mértékét. Fontos ez nekünk, mert nem szeretnénk a misszióban szűklátókörűek lenni, és fontos a társadalom számára, mert az elemzett jellemzők alapján értékelhetik azt a tényt, hogy ténylegesen milyen változás történik a cigányság életében. Ha mindezzel szélesíthetjük azoknak a táborát, akik reménykedni kezdenek ennek a társadalmi problémának a pozitív változásában, akkor elértük a célunkat.   

A Cigánymissziós mozgalmak hatása Magyarországon című könyv számos olyan társadalmi folyamatot világít meg, amely érthetővé teszi, hogy a problémák feltárásához, de a kezeléséhez is holisztikus szemléletre van szükség. Nem elegendő csak egy aspektusból vizsgálódni, vagy a megoldásokat csak elszigetelten keresni…”

Cigány Módszertani és Kutató Központ

Gyetvai Gellért és Rajki Zoltán társszerzők tollából…

 „Több mint három év után azzal az érzéssel adjuk közre munkánk eddigi összefoglalóját, hogy a begyűjtött információk bősége ellenére is csak a vázlatát sikerült papírra vetnünk egy igen fontos társadalmi jelenségről szóló ismeretanyagnak. Mégis késztetést érzünk, hogy beszámoljunk arról, mit találtunk eddig. Ennek legfőbb oka, hogy nagy adóssága a társadalomtudománynak, hogy e jelenségről publikáljon, beszéljen, vitatkozzon. Mentségül szolgál számunkra, hogy látjuk, a jelenség, amit kutattunk, igen széleskörű, több tekintetben egyedülálló, és igen összetett. Ráadásul rendkívül gyors növekedése, ehhez párosuló viszonylag fiatal kora igen nehézzé teszi a mindenre kiterjedő pontos leírását – részben a történelmi távlat hiánya miatt. Valahol azonban el kellett kezdeni…”

 „…A misszió gyorsan növekedett idáig. Míg az 1970-es években talán egy-kétszáz főről beszélhettünk, addig mára csak a vizsgált gyülekezetek aktív magja is meghaladja a hat és fél ezret. Tágabban értelmezett kritériumok szerint pedig akár több mint 20 000 fővel is számolhatunk. Míg 1974-ben csupán a görögkatolikus és az akkor talán baptistának, talán szabadúszónak definiálható uszkai közösség létezett biztosan gyülekezetként, addig mára 51 felekezet, csoport, és a szűkített kritériumok alapján is 169 közösséggel számolhatunk. Ezek az adatok pedig jól mutatják a mozgalom igen dinamikus növekedését…”

„…Képzeljük el, hogy mi történne akkor, ha a most széles körben megvetett cigányság jelentős része megtérne, és átmenne azon a pozitív változáson, amelyet az előbb bemutattunk! Milyen hatással lenne ez a magyar társadalomra? Elfogadóbbá válna? Vagy esetleg újabb kifogásokat keresne? Nehéz megmondani. Biztosan lenne példa mindkét fogadtatásra.

Azonban minden felkutatott adat, minden következtetés, minden pozitívum ellenére sem számítunk arra, hogy mindenki számára elfogadható megoldásként képeződik le a romák megtérése. Egy társadalomnak, ha a feszültségek nőnek, mindig „szüksége van” bűnbakokra, ezzel próbálja enyhíteni a nyomást a népességen belül. A romák ehhez mindig kéznél voltak. Nemegyszer tapasztaltuk, hogy ha cigányokról van szó, az sem elég, ha „lehozzák a csillagokat az égről”. Csak remélni tudjuk, hogy a cigánymissziók segítenek abban, hogy idővel a soha el nem fogadók csoportja egyre kisebbre zsugorodjon!

Azonban mindenképpen létre kellene jönnie egy szélesebb rétegnek, amely a változást elfogadással jutalmazza. Az integrációs hatások – és a változás ezek legfőbbje – lakhely szerint is közelebb kell, hogy hozzák az országban a feleket. E nélkül aligha elképzelhető, hogy az egymás iránti elfogadás növekedjen. A telepek (és amíg ezek léteznek, a telepen kívül lakók) újra és újra visszaépítik a falakat a két csoport közé. Az elfogadás meg kell, hogy látsszon idővel a munkahelyeken, az értelmiségi réteg növekedésében a romák között, és a vegyes házasságok egyre elfogadottabbá válásában is.

Régóta cél volt a romák jobb honpolgárrá nevelése; rendeletekkel, erővel és hatalommal igyekeztek betörni a cigányságot a járomba, amelyet mindig a paternalista többség készített a számukra. Ezek nem múltak el hatás nélkül, de nem is történt nagy áttörés általuk. Az egyházaknak azonban úgy tűnik, egy másik eszközzel sikerült feltörni azt a megcsontosodott burkot, amely végleg elválasztja a cigányokat a többségi társadalomtól. Nem túlzás, hogy a missziók által olyasmi történt, amire senki nem számított. A meglepetés a roma ébredési mozgalom szinte minden momentumában jelen van. Ráadásul, amit a könyvben bemutattunk, még közel sem a teljessége annak, ami jelentőségében a misszióban rejlik…”