Az első Közéleti Klub vendége: Izsó Gábor – Az ember

Hogyan lett majdnem matróz a polgármester

Az MPE Országos Cigánymisszió és partner szervezetei, a Békési Roma Nemzetiségi Önkormányzat, a Békési Lungo Drom és a Reményhír Alapítvány „Beszéljük meg” címmel Közéleti Klubot indított Békésen. A kezdeményezés célja, hogy  összehozza az eltérő gondolkodású embereket, a különböző kultúrákat, és, hogy bemutassa a város életét meghatározó személyiségeket.

A Közéleti Klub alapja lehet egy jövőbeli közös párbeszédnek. A rendezvénynek a Verseny utcán működő Reményhír Ház ad állandó otthont.

Az első Közéleti Klubnak október 3-án Izsó Gábor polgármester volt a vendége. A szervezők célja szerint, Izsó Gábor nem mint helyi politikus, hanem mint ember, mint magánszemély jelent meg és vallott önmagáról. A polgármestert Szegfű Katalin, a Békési Újság főszerkesztője kérdezte.

Izsó Gábor beszélt gyermekkoráról, a sporthoz fűződő szoros kapcsolatáról, tanári pályájáról és szeretett családjáról is. Meglepő volt hallani, hogy gyermekkori vágya az volt a polgármesternek, hogy matróz legyen, ami egy tenger nélküli országban valóban különlegesnek számít. Családja azonban a tanári pálya felé terelgette, így lett testnevelés-földrajz szakos tanár, tornászedző, a békési kajak sportág megalapozója, „izgő-mozgó” civil, végül pedig már több ciklus óta polgármester.

Az esten természetesen szóba került a magyarság és a cigányság együttélésének kérdése is. Izsó Gábor kifejtette, hogy Békésen a két társadalmi csoport jól megél egymás mellett, és egészen addig fel sem merült a „cigánykérdés”, amíg nem jelent meg a munkanélküliség. A rendszerváltozást követő változások miatt borultak fel a társadalmi viszonyok, és sokan elveszítették a munkájukat, különösen sokan a cigányság köréből.

– Igazi megoldást a cigányság helyzetében a foglalkoztatás növelésében látom. Nem az a gond, ha valaki cigánynak születik, hiszen számos jó gondolkodású, képességű cigány ember él köztünk Békés városában. De a helyzetűk mégiscsak nehéz, mert nehezen tudnak kilépni a környezetükből, amely sokszor visszahúzza őket. Hibáztatható a magyar társadalom is, amely már nem tud állandó munkát biztosítani a cigányság többsége számára. Itt Békésen a gondok nyolcvan százalékát a munka hiánya okozza. Hiszen ha van kereset, az egy-egy családnak kölcsönöz egy tartást. A szociális juttatások csak alamizsnák, erre nem lehet és méltán nem is büszke senki. Nekünk ezen kellene segíteni: összefogásokra, közös törekvésekre van szükség. Véleményem szerint a következő időszak nagy feladata lesz, hogy a Cigánymisszióval közösen a város vezetése példát tudjon felmutatni, amely talán az országban is egyedülálló, és amelynek a lényege, hogy olyan munkalehetőséget teremtünk, amiben akár a kevésbé képzett emberek is el tudnak végezni, és végre újra dolgozhatnak.

A polgármester, aki közismerten sokat vár a civilektől, elismerését fejezte ki a Közéleti Klub létrehozása miatt. Úgy vélte, hogy nagy kitartással végig kell vinni ezt a sorozatot, amely közelebb hozhat egymáshoz embereket, társadalmi szervezeteket, magánszemélyeket, de akár közszereplőket is. Megoldásra váró problémákat hozhat a felszínre és segítője lehet, hogy a város társadalmi élete kiegyensúlyozottabb legyen. Izsó Gábor méltatta továbbá a Cigánymisszió szolgálatát a cigányság felzárkóztatásában, a szocializációjukban.

A mindvégig nagyon közvetlen és semmilyen kérdéstől el nem zárkózó polgármester végül így vallott:

– Én a magánéletemben ugyanolyan vagyok, mint a közéletben. Az életem egy nyitott könyv, hiszen itt zajlik gyerekkorom óta. Nincsenek titkaim, aki akar, könnyen megismerhet, nem zárkózom el senkitől. Hiszek az emberi kapcsolatok erejében, és abban, hogy megéri a másik személyt közelebb engedni magunkhoz, ez a megértés és együtt munkálkodás első lépése. Ezt a filozófiát a városvezetésben munkám alapelemének tekintem. Azt szeretném, ha ismernénk és tisztelnénk egymást, jó közösség lennénk! Akkor talán ez a nehéz élet is egy kicsit könnyebben elviselhető lenne mindenki számára.

Lakatos Gyula, MPE OCM