A romaügyek is fontos szerepet kaptak Tusványoson

Harminckettedik alkalommal rendezték meg Tusnádfürdőn a Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábort, mely idén „A Béke ideje” címet kapta. Az idei júliusi találkozó méltán volt kiemelkedő, hiszen a közéleti témákon és a politikai jellegű aktualitásokon túl tíz, romaügyekkel foglalkozó programpont is helyet kapott.

A tusványosi éves esemény jelentős politikai rendezvénynek számít Romániában, amelyen politikusok, közéleti személyiségek, értelmiségiek és civilek vesznek részt. A romaügyekkel foglalkozó tíz programpont három kerekasztal megbeszélést is tartalmazott, melyek egyikén Durkó Albert a Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymisszió misszióvezetője is felkért előadóként vett részt. A panelmegbeszélés központi témája a cigánypasztoráció fontossága, valamint a romák nemzet kohéziós szerepe volt.

 „Ha cigánypasztorációról beszélünk, fennáll a veszélye, hogy a társadalom nagyobb része csupán az egyháznak tulajdonítja ezt a hangsúlyos feladatot. Noha ennél többről van szó”-  vezette fel a kérdéskört Langerné Victor Katalin köztársasági elnöki tanácsadó, majd Durkó Alberthez intézte kérdését: „Együtt vagy külön? Közösségben vagy egyedül? Mégis kinek a feladata a romák pasztorációja?”

 A jógyakorlatok megosztásán túl, válaszában a misszióvezető kifejtette, hogy a cigánypasztoráció egy roppant összetett témakör, mely nem csupán a romák lelkigondozását és egyfajta hitéleti, missziós tevékenységet jelent, hanem olyan társadalmi programok megvalósítását is megcélozza, amelyek segítik a cigányság felzárkózását.

A megbeszélés résztvevői egyetértettek abban, hogy bár e kérdéskörben az egyház szerepe vitathatatlan, az egyén és a kollektív erőfeszítés is nélkülözhetetlen. A magyar, a vajdasági és az erdélyi képviselők emellett felhívták a figyelmet a cigányságban meglévő, sok esetben még kiaknázatlan erőforrásokra is, amelyek a kihívások mellett rejtőznek. A roma közösségekben élő emberek számos területen bírnak aktív szerepvállalással, melyre a hit faktora erősít rá:

„Az evangélium hirdetésében nincsenek és nem is lehetnek határok. Tapasztaljuk, ahogyan az evangélium életutakat változtat meg, átalakítja egyének gondolkodását, átformálja szociális helyzetüket, majd válnak maguk is e folyamat elősegítőivé, tevékeny munkásaivá saját közösségeikben. A Kárpát-medencében élő, főleg magyar ajkú roma közösségek összefogása ezért valóban nemzetösszetartó erő”- mondta el Durkó Albert.

 A kerekasztal tagjai egy közös nyilatkozattal zárták a megbeszélést, amelyben kinyilvánították, hogy hisznek a cigányság hitének erejében, s abban, hogy ez erőt ad a magyar nemzetnek is. Az eseményen az említett romaügyeket érintő panelmegbeszélés kiemelkedő fontossággal bírt, hiszen lehetőséget teremtett a roma közösségek szükségleteinek és a bennük rejlő potenciál megvitatására.