Hamarosan itt az év vége, közelednek az ünnepek. Nagy örömmel és hálaadással telik meg a szívem ilyenkor, hiszen jól tudom, a legnagyobb ajándékot kaptam a Teremtőtől Jézus Krisztusban, az Ő fiában. Örülhetek ugyanakkor annak is, hogy szerető család vesz körül, mely fészek melegében lenyugodhat, és megújulhat lelkem, igaz békét találok.
Lassan négy éve dolgozom Kecskeméten az idős emberek gondozásában. Nem tudom nem meglátni, mennyien tengetik hétköznapjaikat a magány, a kétségbeesés, a reményvesztettség hálójában. Sokaknak nem adatik meg a család meghitt közelsége, sőt előfordul, hogy senki nem néz rájuk az ünnepek alatt sem. Ebben a kritikus időszakban még fontosabb, hogy megérezzék, nincsenek egyedül, van aki gondol rájuk, és törődik velük.
Hát feltettem magamban a kérdést: Miben tudnék én segíteni?
Felvetődött ez a gondolatmenet a kecskeméti MPE OCM Segítő Szolgálattal együttműködő szociális étkeztetést nyújtó konyhavezetőkkel folytatott beszélgetés során is. Ők nem késlekedtek sokáig, hanem egyöntetűen úgy döntöttek, szeretnék meglepni a rászoruló idős embereket Karácsony alkalmával egy-egy szeretetcsomaggal. Nagy hála gyúlt a szívemben, ahogy ez a létszám egyre emelkedett, és a végén 103 tartós élelmiszerekből álló adományt vihettünk ki az elesetteknek.
Azok a megtört tekintetek, könnyes szemek, felvidult arcok mélyen az emlékezetünkbe vésődtek. „Aki mást felüdít, maga is felüdül” írja a Szentírás. Ez valóban így van. Adni öröm, bár ez már közhelynek számít, de aki rendszeresen gyakorolja, az rájön, hogy az ő szívében is fény gyúl minden egyes segítségnyújtáskor.
Emberek! Sose felejtsük el, nem egyedül élünk ezen a világon! Vegyük észre a környezetünkben élő, szükségben levő társainkat, és nyújtsunk segítő kezet feléjük! Ha mindenkinek életformájává válna a törődés, gondoskodás, figyelem mások felé –nem csak a szűk családi körben–, teljesen megváltozna a világ. Nem tudhatjuk, számunkra mit hoznak az előttünk álló évek, mi is kerülhetünk még kiszolgáltatott helyzetbe, és bizony akkor felértékelődne bennünk ez a gondolat.
Amíg erőnk engedi, legyünk bátrak, hogy akár csak egy jó szót szóljunk, bátorítsunk, kitakarítsunk, bevásároljunk, sétáltassunk, meghallgassunk, vagy akár anyagilag támogassunk… és sorolhatnám a segítségnyújtás ezernyi arcát. Alkossunk KÖZÖSSÉGET, ne csak éljünk egymás mellett!
Ezúton is nagyon köszönöm az azonnali segítséget – az idősek nevében is – az együttműködő konyháinknak: az Ízfaktor Kft.-nek, Anna mama konyhájának, és a Zöldfa étteremnek.
Áldott ünnepeket kívánok Mindenkinek!
Lázárné Kocsis Zsuzsa, MPE OCM Segítő Szolgálat