Ha kedd, akkor FÉK klub Nyírvasváriban. A klubfoglalkozást néhány csapatépítő játékkal kezdtük, melyekben egy-egy csapat megmutathatta, milyen gyorsan fúj léggömböt, milyen gyorsan tud összeilleszteni egy kirakóst, milyen a logikájuk, és hogy tudnak a szó szoros értelemben egymásra támaszkodni.
A vetélkedő után úgy indítottuk a beszélgetést, hogy kinek mi a kedvenc étele. Miután mindenki belelendült, és mondogatta mit szeret enni, jól megéhezve folytattuk a beszélgetést arról, hogy a lelkünket hogyan lehet táplálni. A lelkünket nem fizikai étellel etetjük, hanem azzal, amivel sok időt töltünk. Ha sok időt töltünk tévézéssel, abból fogunk példákat venni ahhoz, hogy a saját életünket hogyan éljük. Ha sok időt töltünk a családunkkal, a tőlük látott minta lesz a cselekedeteink kiinduló pontja. Ahogy a testünket jó dolgokkal akarjuk táplálni, a lelkünk táplálására is ugyanannyira érdemes odafigyelni. Vajon megennénk egy rohadt almát, ha választhatnánk helyette egy valódi finomságot? Ha értelmetlen dolgokkal foglalkozunk, ilyen műsorokat nézünk, olyan emberekkel vesszük körül magunkat, akiknek tettei nem jó irányba terelnek, akkor az olyan, mintha a lelkünket romlott ételekkel táplálnánk. Van választás: ahogy az ételt meg lehet válogatni, úgy a lelki táplálékot is!
A beszélgetést megkoronázva, az estét finom szendvicsek elfogyasztásával és pingpongozással zártuk.
