Hit, Remény, Szeretet Bibliaiskola és Tanítványképző

A Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymisszió által alapított intézményben bibliai ismeretet és gyakorlati készségeket egyaránt szeretnénk fejleszteni, hogy a hallgatóink a világ előtt is hitelesen képviselhessék Krisztust. A tanítványság szellemében zajló képzésen alapvető cél, hogy a résztvevők az egész országot átszövő közösséget alkotva, egységes gyakorlatot alkalmazva érjék el, és segítsék az evangéliummal a környezetükben élő elesetteket, szűkölködőket. Valljuk, hogy minden újjászületett keresztény elhívott építőmunkása Krisztus testének. Az oktatás során feltárjuk azokat a munkafolyamatokat, amelyek ismeretében a hallgatók képesekké válnak erre a feladatra.

1Kor 12,31: „De törekedjetek a fontosabb kegyelmi ajándékokra. Ezen felül megmutatom nektek a legkiválóbb utat.”

Az eredeti szó alapján mondhatjuk mindenek fölött állónak, minden mértéket meghaladónak azt az utat, amelyen az újjászületett keresztény Krisztus követőjévé válik, és végül belép az üdvösségébe. Ezen az úton még a Szellem ajándékainak birtokában is sok a homály, bizonytalanság Isten személyével és tervével kapcsolatban; annál több az egóból származó készség és kényszer. Pál apostol szavai egyértelművé teszik, hogy az üdvösséghez vezető úton a végső győzelem érdekében három alapvető dolognak minden tanítvány életében jelen kell lennie:

1Kor 13,13: „Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, e három; ezek közül pedig a legnagyobb a szeretet.”

1Thessz 5, 8: „Mi azonban, akik a nappal fiai vagyunk, legyünk józanok, vegyük magunkra a hit és a szeretet páncélját, és mint sisakot, az üdvösség reménységét.”

Róma 5,1–5: „Mivel tehát megigazultunk hit által, békességünk van Istennel a mi Urunk Jézus Krisztus által. Őáltala kaptuk hitben a szabad utat ahhoz a kegyelemhez, amelyben vagyunk, és dicsekszünk azzal a reménységgel is, hogy részesülünk az Isten dicsőségében. De nem csak ezzel dicsekszünk, hanem a megpróbáltatásokkal is, mivel tudjuk, hogy a megpróbáltatás munkálja ki az állhatatosságot, az állhatatosság a kipróbáltságot, a kipróbáltság a reménységet; a reménység pedig nem szégyenít meg, mert szívünkbe áradt az Isten szeretete a nekünk adatott Szentlélek által.”

Mindezek alapján célunk és álmunk azonosak Pál apostol szavaival:

Ef 4,16: „Az egész test pedig az ő hatására egybeilleszkedve és összefogva, a különféle kapcsolatok segítségével, és minden egyes rész saját adottságának megfelelően működve gondoskodik önmaga növekedéséről, hogy épüljön szeretetben.”