Isten, amikor megteremtette az embert, akkor készített neki egy tökéletes otthont, az Édent. Ennek a kertnek a gazdagsága mindent tartalmazott, amely az ember gondtalan, örömteli életéhez szükséges volt. Ez a gazdagság Isten szeretetének túláradó valóságát közvetítette az ember számára. Isten viszonzásként egyetlen dolgot kért:
A kertben lévő jó és rossz tudás fájának gyümölcséből ne egyen az ember!
Az ember tehát abban mutathatta meg Isten iránt való szeretetét, tiszteletét, ha ennek a fának a gyümölcséből, amely látszatra a legkívánatosabbak közé tartozott az édenben, nem eszik. Ádám, és Éva azonban nem tudtak ellenállni a kísértésnek, és engedetlenné váltak Isten parancsával szemben, ezért Isten kizárta őket az Édenből. Az ember életében megjelent a halál, mint az engedetlenségből származó bűn gyümölcse. A halál uralma azóta mérgezi a földet ahol élünk, és minden emberrel szemben fenntartja követelését. Isten az Ő szeretetéből ezért rendelt egy újabb fát.
Isten ma azt kéri az emberektől, hogy minden mást félretéve, ehhez az egy fához ragaszkodjanak, és így fejezzék ki a szeretetüket.
Ez a fa a KERESZT, amelyet 2000 évvel ezelőtt azért ácsoltak, hogy azon kivégezzék a Názáreti Jézust, akinek az áldozata megtörte az embert foglyul ejtő halál uralmát. Az embernek tehát van egy második esélye a haláltól való menekülésre. Ennek a kulcsa a keresztfa, amelyen Jézus Krisztus hordozta a bűneink büntetését, és a ránk kirótt ítéletet kifizetve, helyettünk és értünk meghalt. Húsvétkor, Jézus halálára, és feltámadására emlékezve, álljunk meg a keresztfa előtt, mert csak ott fejezhetjük ki tiszteletünket, szeretetünket a Megváltó előtt. Álljunk meg azért is, hogy ránk áradjon Isten szeretetének mindaz a gazdagsága, ami az Édenben megvolt, és amit a bűn okán elveszítettünk, de a kereszt által Isten kész újra odaadni nekünk.
Áldott ünneplést kíván a Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymisszió nevében,
Szentesi Zoltán
lelkipásztor
(A fotó csak illusztráció)