Ezernyi élmény, és kihívás a menekült gyermekekkel

Számos élménnyel teli, ugyanakkor sok kihívásban is gazdag percet okoz az Ukrajnából érkezett menekült családok gyermekeinek oktatása az MPE OCM munkatársai számára. Bár a nebulók között vannak, akik szinte a legalapvetőbb ismeretekkel sem rendelkeznek, de lelkesedésükkel sokszor leveszik lábukról az oktatóikat.

Az Ukrajnából menekült családok nagy része több gyermekkel az oldalán vágott neki az ismeretlennek a háborús veszélyek miatt. Az MPE OCM által indított holisztikus segítő program elsődleges célja, hogy a gyermekek irányába szolgáljanak terápiás, oktató, nevelő munkával a segítőkész missziósok. Kiskunhalason Kérészi Attilát öt gyermek várta egytől kilenc éves korosztályig, így nem volt éppen könnyű feladat, hogy mindenkinek lekössék a figyelmét, mert a legkülönfélébb problémák befolyásolhatják a fiatalok hangulatát.

„Volt olyan alkalom, amikor az egyik kisfiún már rögtön láttuk a feleségemmel, hogy nagyon szomorú, mert kiderült, hogy előző nap büntetést kapott a szülőktől, ami nagyon megviselte, és meg is tiltották neki, hogy a szomszéd gyerekekkel játsszon. Próbáltuk oldani a hangulatot egy kis focival, de sajnos nem sikerült teljesen. Úgy láttuk, hogy legszívesebben kimenekült volna a világból, de elhatároztuk, hogy legközelebb orvosolni fogjuk a problémát” – elevenített fel egy történetet a csoport vezetője, aki hozzátette, hogy természetesen minden kisgyermekre nagyon kihat a szülők lelkiállapota. A család felnőtt tagjainak a megváltozott környezetben legtöbbször komoly kihívást jelent a helyes gyermeknevelés, sok helyen a megfelelő apaminta is hiányzik.

Akadt, ahol a család legfiatalabb tagja egy kétéves kislány volt, aki Magyarországra érkezésük óta csak édesanyjának és a játékainak beszélt. A család legnagyobb megdöbbenésére a misszió munkatársával az alkalmak során mégis elkezdett huncutkodni, beszélgetni, magyarázni, ezután már a szülők bizalma is megnőtt.

A gyermekeket egyébként nem meglepő módon a játékos feladatok motiválják leginkább, ezekkel tudják nyitottabbá tenni őket a szakemberek. Volt, ahol a diavetítő juttatta újszerű élményekhez őket, máshol a kézműves, vagy éppen a sportfoglalkozások aratták a legnagyobb sikert, de a játék mellett mégis az oktatásé a főszerep. Többüknek, a színek megismerése is fontos feladatnak bizonyult.

 „Násztya, a kilenc éves kislány csak a kék színt ismerte fel. A fekete „este szín” volt, a szürke „hamu szín”, a sárga „nap szín”. Színes hőlégballonokat készítettem velük, közben mondogattuk a színeket, amit végül közös társasjátékkal nyomatékosítottunk. A foglalkozás végén mindenkitől megkérdeztem, ha most beszállhatna a kosárba, hová repítené a hőlégballon. Természetesen az ukrán gyermekek mind haza vágytak!” – mondta el Kérésziné Kocsis Mónika.

Az oktatásban résztvevő szakemberek beszámolójukban számtalan, a külső szemlélődőnek talán apróságnak tűnő, de a gyermekek életében hatalmas sikerekről mesélnek. Örömet okoz a programban lévő minden munkatársnak, amikor hasonló hírekről kapunk beszámolót.

„A mai napon nagyon szépen dolgoztak a gyermekek mindkét helyen. Szépen haladunk előre. Zinfirával sokat gyakoroltuk az összeolvasást. Olyan jó volt látni az arcán a boldogságot, amikor tudatosult benne, hogy egyszerű mondatokat is el tud olvasni. Értelmezte az olvasottakat és az arcán látszott a végtelen boldogság. János egyre szebben ír és olvas, Erzsike pedig jól értelmezi az olvasott szöveget. Anita is halad, de egy kicsit lassúbb ütemben. Máté magatartása nagyon sokat javult, és a feladatvégzésben kitartó. Öröm volt ismét a mai napon is dolgozni!” – jött a lelkes üzenet a csapat egyik tagjától.

Az ilyen pillanatok mindenki számára reményt, és erőt adnak a folytatáshoz, azeredmények pedig igazolják, hogy komoly létjogosultsága van a misszió által elindított kezdeményezésnek.