November 2-án a sarkadi házi csoport tagjai néhány hét után először voltak együtt teljes létszámban, mert korábban többen is betegség miatt nem tudtak részt venni az alkalmakon. Most viszont két fiatal is eljött, akik még nem rendszeres látogatók.
Imádsággal kezdődött az alkalom, Isten keresésével, a szívek tisztulásával. Ezt követően néhány énekkel Isten dicsőítettük és egymást bátorítottuk, miközben újabb imádságok is elhangzottak. Egy-két bizonyság meghallgatása után Pál apostolnak az Efézusbeliekhez írt levele 3. részéből olvastunk, ahol Pál egy titokról beszél, az Isten örök végzéséről, és arról, hogy azt Isten az apostoloknak kinyilatkoztatta. Mivel Pál arra utal, hogy erről már írt korábban, ezért a 2. fejezetből is felolvastuk a hozzá tartozó részt, ami a hívők globális közösségét Krisztus testének, Isten családjának és Szent Szellem templomának nevezi.
Ezekből a képekből, és az Efézus 2,22 kijelentéséből („akiben ti is együtt épültök Isten hajlékává a Lélek által”) kiderül, hogy Istennek mindig is az volt a terve, hogy az emberekkel és az emberekben lakjon. Ezt beszéltük meg a csoportban, ahol mindenkinek lehetett hozzászólása a témához. Befejezésül azért imádkoztunk, hogy ez legyen mindig a hívő életünk motivációja: együtt lenni, kapcsolatban lenni Istennel.
Adamik László
